Damjanovich Nebojsa

Nyomtatás

Az e-mail hírlevél szerkesztése
E-mail marketing

HTML vagy TXT alapú e-mailt tervezzünk? Nemcsak Magyarországon, de az egész világon ez az egyik legvitatottabb téma. A HTML sok szempontban jobb és szebb, de ez még nem jelenti azt, hogy Önnek ezt kell használni.

Gondoljunk bele újra, hogy ki is a hírlevél célközönsége! Ha B2C-ről beszélünk (business to consumer, azaz a fogyasztókkal való kommunikáció), akkor javasolt a HTML, mert a felhasználók sokkal nagyobb arányban használnak ingyenes levelezőrendszereket, mint Freemail, Mailbox vagy Hotmail. Sokuknál az otthoni e-mail kliens is HTML-fogadókész. Ha pedig B2B-ról (business to business azaz, vállalatok közötti kommunikáció) van szó, akkor szinte kötelező a csak szöveges e-mail használata. A menedzserek elfoglaltak, rengeteg levelük érkezik naponta, ami miatt a levélolvasásnál csak a lényegre tudnak koncentrálni. Ha egy HTML levelet kapnának, ami tele van képekkel és grafikai elemekkel, nem áttekinthető. Ha pedig flash animációt is tatralmaz, akkor nem biztos, hogy a felhasználó „végigszenvedi” az olvasást. Viszont ha egy rövid és tömör üzenetet kap, melynek egyértelmű és logikus a szerkezete, akkor nagyobb az esély, hogy el is olvassa, netán rákattint valamelyik linkre. Gondolkozzon saját példájával, Ön hogyan reagálna adott esetben?

Nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a HTML alapú levelekben nagyobb a rákattintási arány. Ha kérdőívet szeretnénk elhelyezni, akkor az teljes egészében csak HTML típusú levélben lehetséges. Itt a felhasználó azonnal ki is töltheti, és egy kattintással elküldi a feladónak. TXT-ben erre nincs lehetőség. A HTML levél alkalmazkodhat a website-ja dizájnjához, arculatához, míg a TXT nem.
Utóértékelésekben is különbség mutatkozik – a HTML-ben elhelyezhetünk olyan kis kódot, amellyel később a „kinyitott e-mailek számát” tudunk mérni, míg a TXT-ben ez nem lehetséges. A TXT-ben csak azokra mondjuk, hogy kinyitották a levelet, akik valamelyik linkre rá is kattintottak.

Úgynevezett „text only” (csak szöveges) e-mail hírlevél kiküldéssel nemcsak a nagyobb közönséget érünk el, hanem abban is biztosak lehetünk, hogy a közönség olyan formában kapja meg az üzenetet, ahogyan mi azt megterveztük. Az angol nyelv sajátossága miatt az ASCI (csak szöveg) formátum tökéletesnek bizonyult, és a vele szerkesztett üzenetek ugyanúgy jelennek meg az olvasó e-mail kliensében. A magyar nyelvben az ékezetek miatt néhány beállítást szükséges végrehajtani, illetve a kiküldő szoftverben beállítani. Ilyen a karakterek „Nemzetközi beállítása” amely Közép-európai (Windows) kell, hogy legyen, illetve a HTML-ben, a kód részében tartalomra vonatkozó „text/html; charset=iso-8859-2” beállítás kell, hogy szerepeljen. Így a fogadó is azokat a karaktereket fogja látni, amelyekkel mi az üzenetet írtuk.

Használjon text editort (szövegszerkesztőt) a hírlevél minta megtervezésére. Ilyen pl. a Notepad a Windows-felhasználóknál. Ne használjanak Word szerkesztőt, mert ez a szoftver felesleges kódokat tartalmazhat, amelyek szétbonthatják a levél szerkezetét.

Ha olyan szövegszerkesztőt használ, ahol be lehet állítani a sorok karaktermennyiségét, akkor állítsa be 65-re, de legfejlebb 70-re. Ez azért szükséges, mert általában minden e-mail kliens, amely csak szöveges üzeneteket fogad, automatikusan erre a méretre van beállítva, és az emberek nagyon ritkán állítják át ezeket a méreteket. Tehát, hogy az üzeneteket a fogadó e-mail kliens ne tördelje szét újra, érdemes előre gondolkodni.
Ha nincs olyan szövegszerkesztőnk, amely ezt automatikusan megteszi, akkor az átlagos betűvel (amely nemzetközileg a kis „n” betű) írjuk le egy sort, melynek hosszúsága 65-70 karakter. Ez lesz a mérce, amivel minden sort összehasonlítunk.

(c) Copyright 2002-2004 Damjanovich Nebojsa. Minden jog fenntartva. Engedélyt adok a cikkek tartalmának reprodukálására a "Damjanovich Nebojsa, online kommunikációs tanácsadó és tréner www.damjanovich.hu" mint forrás megjelölésével. A megjelentetést, kérem, minden esetben jelezze nekem!

Nyomtatás